|
Thomast teljesen elbűvölte az immár tinédzser Lucy .Mindent meg is tett,hogy meghódítsa a lányt.
Thomas:Lucy az az igazság,hogy egy idő óta már nem tudok úgy nézni rád mint a fogadott hugomra.
Lucy:Akkor hogy tudsz?
Thomas: Mint egy csodaszép lányra.
Lucy:Szépnek tartasz?
Thomas: Igen gyönyörűnek,nagyon tetszel nekem.
Lucy: Azaz igazság,hogy én már régóta szerelmes vagyok beléd.
Thomas:Komolyan?Akkor meg mire várunk,legyünk egy pár.
Lucy bájos pofikája bizony Robertnek is megtetszett,ő is próbálkozott közelebb kerülni hozzá.
Robert: Lucy emlékszel még régen milyen sokat voltunk együtt,mit szólnál hozzá ha megint amikor csak lehetne együtt töltenénk az időt?
Lucy: Ezt, hogy érted?
Robert:Találkozgatnánk, aztán talán kialakulna köztünk valami.
Ám Thomas észrevette,hogy testvére is Lucyra pályázik.
Thomas:Idefigyelj öcsikém, Lucy az én nőm,tehát koppanj le róla.
Robert: A te nőd!Neked csak addig kell egy nő amig meg nem kapot,utánna úgyis dobod, de Lucyval ezt nem teheted.
Thomas: Azt teszek vele amit akarok,neked semmi közöd hozzá,értetted!?
Lucy:Ne veszekedjetek miattam.
Thomas:Szóval őt véded?
Lucy:Nen védem,csak megkértelek rá,hogy ne veszekedjetek.
Thomas:Akkor köztünk mindennek vége!
Lucy:Thomas,ne haragudj már,én téged szeretlek!
Másnap természetesen újra szent volt közöttük a béke,hiszen Lucy annyira szerelmes volt Thomasba,hogy mindent egyből megbocsatot neki.
 | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
