46.rész:Újra otthon
2008.04.12. 17:20
Wiliem:fiam,nem kellene ilyen makacsnak lenned. Bocsáss meg annak a szegény lánynak,hidd el jobb lenne neked is mert így csak szenvedsz.
George:Apa döntöttem,beállok a seregbe.
Wiliem:Ne tedd fiam
George: sajnálom apa,már döntöttem.
Molly:Nahát David,ezalatt a három év alatt hogy megváltoztál.
David:Te is Molly,örülök,hogy végre hazajöttél.
Rose:Mary,amit tett az megbocsáthatatlan,azonnal hagyja el a házam.
Mary:Ez nem az ön háza.
Rose:De az én házam,én örököltem a férjem után. David neked természetesen nem kell elmenni ha nem akarsz. Téged továbbra is szívesen látunk.
David:Hát akkor én inkább maradnék.
Molly:Örülök neki.
Rose:Nézd édesem ő a kishúgod,Colette.
Molly:Jaj de édes,milyen furcsa ez nekem.
Molly:Szia hugi,én vagyok a nővéred és vigyázni fogok rád.
Molly otthon is sokat sírdogált George miatt. Rose próbálta vigasztalni lányát.
Molly:Soha nem fog nekem megbocsátani.
Rose:Akkor nem fog,ne búsulj miatta,nagyon szép lány vagy,lehet még udvarlód elég akik között majd megtalálod az igazit.
Éjszakánként Rose Richardról és a boldog közös életükről álmodozott. Gondolatban beszélgetett vele.
Rose:Jaj mit tegyek, tudod ez a Wiliemmel való találkozás újra feltépte a régi sebeket,attól félek ismét beleszeretek.. Találkozzak vele? Vagy inkább nem? Tudom te azt mondanád,hogy igen, és legyek boldog vele,de én bizonytalan vagyok.
Molly pedig minden éjszaka Georgeról álmodott.
|