Hanna és Margaret épp arról beszélnek vajon milyen lesz az új ház és az új szomszédok.
Paula: Peter, én annyira örülök az új helynek, remélem most már minden, megváltozik, és nem hagysz cserben.
Peter: Ne félj, tanultam a történtekből és rettenetesen megbántam, amit tettem, mostantól minden jól fog alakulni, hidd el.
Hanna: Szerinted milyen a hely? Remélem hamar be tudok majd illeszkedni az új iskolába és remélem kedvesek lesznek majd az új osztálytársaim.
Paula: Nekem nagyon tetszik a hely, és ne aggódj, biztosan szeretni fognak majd, kicsim téged nem lehet nem szeretni.
Hanna: Jajj, anya köszi, most pedig megyek aludni, hogy halnapra jól kipihenjem magam, jóéjt!
Paula: Peter, képzeld, a lányod végre fél valamitől!
Peter: Mi történt?
Paula: Beszélgettem vele, és nagyon fél, hogy nem tud majd beilleszkedni.
Peter: Ő? Hát már hogy ne tudna, ő egy nagyon talpraesett lány, biztosan jól fogja majd érezni magát.
Peter: Üdvözlöm, Peter vagyok.
Nő: Én pedig Michelle, a szomszédban lakom, gondoltam átjövök köszönni az új szomszédoknak.
Peter: Csodálatos dolog, ha ilyen gyönyörű nő az ember szomszédja.
Margaret hallgatózott, de nem is kellett volna, hiszen már tudja mit akar Peter, csak egy szép nőt kellett meglátnia, aztán már vége is volt a családi idillnek.
Margaret: Ha meglátom, hogy csapood a szelet annak a nőcskének, akkor meg fogod bánni még azt is, hogy a világra jöttél! Érthető voltam?
Hanna: Mama mi történt?
Margaret csak ekkor vette észre, hogy Hanna ott ült az asztalnál.
Margaret: Ó, semmi kislányom, csak beszédem volt apáddal.
Peter: Paula, én nagyon szeretlek, és nem akarlak elveszíteni.
Paula: Én is szeretlek, de ezt most miért mondod?
Peter hallgatott aztán elment lezuhanyozni.
Peter másnap áthívta Michell-t.
Peter: Kedves Michelle, köszönöm, hogy átjöttél és szakítottál rám időm, nagyon örülök ennek.
Michelle: Szívesen jöttem át, otthon úgyis csak unatkoznék, de miért is vagyok itt?
Peter: Már nem is tudom, miért hívtalak, annyira elbűvöltél, hogy elfelejtettem még azt is milyen nap van.
Michelle: Háááát, erre nem is tudom, mit mondjak- elpirult- Lassan mennem, kell, örülök, hogy újra beszélgettünk, találkozhatnánk esetleg holnap is?
Peter: Persze, ide átjöhetsz bármikor, várlak.
Ezzel Michelle elment.
Margaret: Nem megmondtam, hogy ne menj a közelébe? Ennek rossz vége lesz.
Peter: Mi csak beszélgettünk, már ez is baj?
Margaret: Ezt még nem mondom el Paulának, de ha mégyegyszer előfordul az lesz az első dolgom, hogy elmondom neki!
Peter másnap ismét találkozott Michellel és persze nem hagyhatta ki az alkalmat a nő elcsábítására.
Margaret ezt látta. Azonnal nekirontott Peternek és jól elkalapálta.
Margaret: Mondtam, hogy ezt meg fogod bánni!
Peter éppen flörtölt Michellel amikor Paula a szobába lépett.
Paula nagyon kiborult a megcsalás miatt.
Margaret lecsapott Michellre is, hiszen tudja, a megcsaláshoz két ember kell.
Margaret elég harcias nő, aki szeret edzeni, ezért simán legyőzte Michellt.
Margaret: Nem akarlak meglátni mégegyszer a ház közelében, értetted?
Paula: Ezzel mindent elrontottál, remélem tudod, végeztem veled, elválok. Többé ne is keress, nem akarlak látni!
Peter megértette, kicsit sajnálta, de igazából nem rázta meg annyira az eset, mint Paulát
Paulának sikerül összeszednie magát?