Thomas:Nos,íme,nem túl nagy,de szerintem szép.

Gina:Nagyon otthonos.

Gina:Köszönöm.

Thomas:Szívesen,tudod hogy szeretlek és mindent megtennék érted.

Gina:tudom.

Pár nap múlva meghívták vacsorára Hollyt és Natet.,nagyon jó hangulatban telt a vacsora.

Nat:Mond miért nem költözöl ide Ginához?

Thomas:Amíg Lucynak meg nem születik a kicsi addig nem akarok eljönni,meg Gina is kért egy kis időt mielőtt megtennénk ezt a lépést.

Gina:Hazaköltöztél?

Holly:Igen.

Gina:Miért nem Nathez?

Holly:Mert nem ajánlotta fel.

Gina:Kár,oda szívesebben mentem volna ha találkozni szeretnék veled mint a szüleidhez.

Holly:Tudom,de azért eljössz oda is?

Gina:Naná.

Gina:Úgy örülök,hogy Holly legalább elfogad minket nem úgy mint Lucy és a többiek.

Thomas:Hidd el előbb utóbb ők is elfogadnak majd,csak nekik kicsit több idő kell hozzá.

Gina ahogy ígérte meglátogatta Hollyt,bár általában ilyenkor igyekezett elkerülni Lucyt.

A család egyik este ellátogatott Jassonék új házába is.

Jasson:De,jó hogy eljötteket végre.

Lucy:Hiányzol ám.

Jasson:Te is nekem.

A vacsoránál Lucy és Gina pont egymás mellé került.

Lucy:Remélem azért még nem akartok összeházasodni Thomassal?

Gina:Emiatt ne aggódj,egyelőre nem.

Lucy:Miért nem?

Jasson:jaj Lucy,hagyd már abba,miért bántod szegény lányt?

Lucy:Én nem bántom.

Jasson:Mi bajod van Ginával?Azt hittem ennyi idő alatt már megbékéltél vele,Edithet sokkal könnyebben elfogadtad.

Lucy:Mert Edithet egyből megkedveltem,de Ginával kapcsolatban olyan rossz érzéseim vannak,nem tudom miért ahányszor csak ránézek valami összeszorítja a gyomrom. De valahogy ez az érzésem Nattel és Hollyval is.

Jasson:Butaság,túlságosan aggódsz értük az a baj,pedig neked most nyugalomra van szükséged.

Lucy:tudom,a kisbabának fontos,hogy az anya nyugodt legyen,hallottam már párszor.

Gerry és Harry örömujjongásban törtek ki amikor Thomas odament,hogy játsszon velük.

Később Holly is kényeztette őket egy kicsit.