6 hónap múlva:

A kis Lui is szépen felcseperedett.

Ivett mindenre szépen türelmesen tanítgatta.

Egyik nap egy régi”ismerős” nézett be a galériába.

Checo:Szia Ivett,mi újság veled mostanában?

Ivett:Mit keresel itt?

Checo:gondoltam beugrok megnézem hogy vagy és közlöm veled,hogy elköltöztem a feleségemtől,tehát ha gondolod folytathatnánk ahol abbahagytuk.

Ivett:Tűnj a szemem elől te gazember.

Karl:Segíthetek valamit hölgyem?

Ivett:Nem köszönöm. Ön ismét itt?

Karl:Igen,nem tudok betelni a látvánnyal.

Carola:Ivett,az az úr akivel az előbb beszélt meg szeretné vásárolni a 16-os képet.

Ivet:Akkor menjen és rendezze.

Carola: De azt kérte,hogy ön adja oda neki. De szerintem nagyon vigyázzon vele.

Ivett:Miért?

Carola:Önnek nem tűnt fel,hogy szinte minden nap bejön?

Ivett:De,igen,de azt mondta,hogy nagyon tetszik neki a kiállítás.

Carola.Ja,meg ön is,állandóan önt bámulja.

Ivett:Ugyan Carola rémeket lát.

Pedig Carolának igaza volt,Karl valójában Ivett miatt járt be mindig a galériába.

Enrice:Megéheztél kisasszony? Na ne sírj már,anyuci ad neked enni.

Mia:Na jól van tényleg megyünk enni.

Mia megetette a kis Mirandát

De akármilyen boldogok is voltak így hármasban együtt a kisfiát csak nem tudta kiverni a fejéből.

Többször is próbálta hívni Benitót a régi számán,de a férfi soha nem vette fel.