Napokkal Tom távozása után is még mindig ő volt a téma.

Kitti szinte minden percben csak rá gondolt.

Melinda:Akkor amikor olvastad a levelet annyira féltem,hogy kettőnk közül esik ki valaki.

Mike:Én is ,biztos észre is lehetett enni,hogy remegett egy kicsit a hangom.

Georg:( Vajon most Tom mit csinál?)

Lola:( Szegény Kitti,olyan szomorú amióta Tom elment)

Deja:( Hát Tom,remélem betartod amit Kittinek ígértél és megvárod)

Nick:( Öregem,kár hogy nem hamarabb vezették be ezt a szabályt és akkor már hamarabb elmentél volna,most komoly gondban vagyok ,mind a két lány nagyon tetszik,melyikkel próbálkozzam?)

Kitti egyfolytában csak sírdogált.

Lola:Kitti mi van veled?

Kitti: Semmi,csak mostanában nem érzem jól magam.

Lola:Nem kéne orvoshoz menned?

Kitti:Nem,nemhiszem.

Melinda:Nézzétek milyen szépen kezdenek virágozni a fák .Olyan jó idő van idekint,gyertek már ki.

Megfogadták Melinda unszolását a többiek is és kiültek a kellemes tavaszi napfényre.

Nick:Deja nem fogsz így megfázni?

Deja:Ne aggódj ,nem fázom.

Deja:Azt hiszem mégiscsak igazad van,bemegyek mert fázom, és nem érzem magam valami jól.

Pár perc múlva Kitti is berohant és a reggelije a WC-ben kötött ki.

Deja:Jól vagy?

Lola.Tegnap én ia ezt kérdeztem tőle.

Kitti:Jól vagyok,hagyjatok már békén.

Kitti félrevonult és ismét sírni kezdett.

Kitti:Mi a bajom? Mi van velem? Miért jön ki mindig a kaja?