7.rész
2008.03.30. 17:20
Lemor:Hát te kis Angel,hogy kerülsz ide?
Angel:Szejetem Lemort
Lemor:Én is szeretlek titeket
Fiona:Hát itt vagy kis csavargó?Ne haragudj Lemor hogy megzavart.
Lemor:Nem zavart,nagyon jól elszórakoztunk ám. Örülök,hogy mosolyogsz.
Fiona:Én is örülök,hogy végre tudok mosolyogni,pedig a szívem vérzik ha a családomra gondolok.
Fiona nem hallgatott Violett intelmeire,valami ezen az éjjelen is a tóhoz hajtotta. Nem is kellett sokáig várnia.
Fiona:Ne,ne menj el,gyere ide hozzám kérlek.
Az idegen pár pillanatnyi habozás után leereszkedett a vízbe.
Flora:Violett nagy hírem van. Gyere üljünk le ezt hallanod kell.
Violett:Ne most,olyan jó ez a víz.
Flora:Hagyd már abba ez most nagyon fontos,a jövőnkről van szó.
Tegnap éjjel Fiona elhozta hozzám a kis Angelt,hogy vigyázz rá pár órát mert valami fontos dolga van. Én örömmel elvállaltam a dada szerepét mert imádom a kicsit,de furdalta az oldalam a kíváncsiság,hogy mi dolga lehet neki éjszaka ezért,Angelre álmot bocsátottam és követtem Fionát.
Violett:A tóhoz ment ugye?
Flora:Honnan tudod?
Violett:Ma reggel elmesélte,hogy tegnap éjjel is ott volt,és találkozott vele. Én figyelmeztettem,hogy ne menjen oda többé,de ezek szerint nem fogadta meg.
Flora:De miért ne menjen oda,az a jó ha találkoznak.
Violett:De ez a vesztét okozhatja.
Flora:Nekünk viszont a régi életet.
Violett:Mi így is örökké élhetünk,ő viszont belehalhat.
Flora:Talán nem,lehet,hogy igaza van Lemornak,hogy nem hétköznapi emberek.
Violett:Lehet,de nekem ez akkor sem tetszik.
Flora:Megszeretted őket ugye?
Violett:Igen.
|