Jasson:Olyan boldog vagyok.

Edith:Én is.

Jasson:Hihetetlen hogy a többiek nem vettek észre semmit.

Edith:Ja,annál nagyobb lesz a meglepődésük.

Robert:Nahát,itt meg mi történt az éjszaka?

Lucy:Miért nem szóltatok?Hogy hívják őket?

Edith:Gerry és Harry

Thomas:Jaj milyen picurkák.

Lucy:Igen,milyen régen volt amikor Holly is ilyen kicsi volt.

Thomas: Szevasz kisöreg,remélem te is olyan leszel mint akiről a nevedet kaptad,tudod ő volt a világ legnagyszerűbb embere.

Robert: Na jól, azért te se féltékenykedj,téged is imádunk ám.

Lucy:add ide Robert,hadd fogjam meg egy kicsit én is.

Lucy:Bárcsak hamarosan a mi kis csöppségünket foghatnám így a karomban.

Robert:Ne aggódj,hamarosan biztosan úgy lesz.

Jasson: Azért szerencsénk van hogy ilyen nagy a családunk.

Edith:Igen Lucy azt mondta,hogy ha pihenni akarok csak szóljak és addig ő majd vigyázz rájuk.

Jasson.Akkor miért nem pihensz egy kicsit?

Edith:Mert még nem érzem szükségét.

Jasson:Nem szeretném ha túlhajszolnád magad.

Edith:Ne aggódj,nem fogom.

Robert:Gondoltam,hogy itt talállak.

Lucy:Egyszerűen nem tudok betelni velük,annyira szeretnék már én is egy saját kisbabát.

Robert: Hidd el lesz nekünk is.